Szőke Sándor, bár Gyulán született 1962-ben, szülővárosának mégis Kötegyánt tekinti. E határszéli kis faluban cseperedett természetközeli, kreatív környezetben. Itt született meg benne a művészet iránti érdeklődés, talán nagyapja csodákat rejtő kovácsműhelyében, az ócskavashegyek között. A kísérletező szellemet, pedig a tévésorozatban ez idő tájt látott nagy példakép, Leonardo da Vinci életműve erősítette benne. Kötegyánban találkozott barátjával, Ungvári Mihállyal, aki először vitte el a tehetséges fiút Koszta Rozália gyulai rajzszakkörébe és a nyári művésztelepekre. Innen indult és tanulmányai után ide térhetett haza. Kötegyánban él ma is családjával, barátaival, művésztársaival. Mert ez egy olyan hely, amely felnevel, visszafogad, megihlet, engedi szabadon szárnyalni a képzeletet, és hagyja magát építeni, változtatni az alkotó fantázia által. Szőke Sándor csak arra a rövid időre hagyta el pátriáját, hogy megszerezze a szakmabéli tudást. Szegedre került a Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola szobrász szakára, ahol 1980-ban érettségizett. Tanáraira, T. Nagy Irén és Fritz Mihály támogató munkájára emlékszik szívesen. Egy évig, a főiskolára való felkészülés idején sírköves és dekorációs munkákat vállalt. A sikeres felvételit az akkor szokásos katonai szolgálat követte.A Magyar Képzőművészeti Főiskolán a szobrászrestaurátor szakot választotta. Ez az izgalmas szakma nemcsak a szobrászat technikáit tanította meg számára, hanem a beleélés képességét is a régi alkotók képzeletvilágába. A restaurátor akkor végzi a legjobb munkát, ha nem a saját, hanem az eredeti elgondolást tudja reprodukálni. Ehhez nagy figyelem és fegyelem kell. A hetvenes évektől egyik legjelentősebb hazai szobrászművészünk, Kő Pál volt Szőke Sándor mestere. 1987-ben végzett, azóta ismét falujában él, és a környező művészeti iskolákban tanít, időnként megrendelésekre restaurál. A művésztelepeken nem csupán résztvevő, hanem a szobrászstúdiók irányítója, a kötegyáni ökopark alakításában is biztosítja a szakmai hátteret. Tanára biztatására nem hagyott fel az alkotómunkával sem, közösségi és egyéni megbízások kínálnak számára művészi megnyilatkozási lehetőségeket. Köztéri szobrai, szökőkútjai, napórái megyeszerte megtalálhatók.„Lenyűgöz az élő természet és inspirál munkám során” – vallja. Vizuális gondolatai a valóság megfigyeléséből indulnak. Formái többnyire naturálisak. Fát és márványt is farag, de kedvelt szoboralkotó módszere a mintázás. Bronzzal is dolgozik, de újító szelleme sajátos technikát alakított ki, a nyers agyagból megformált plasztikát szobrászati eljárással, agyagból, magastűzű égetéssel készíti. Nagy körültekintést követel meg, hogy a szobor fala egyenletes vastagságú legyen az égetés során esetleges deformálódások elkerülése érdekében. A szabadtéri kerámiákat tartósságuk érdekében mázazza, míg a beltéri portrékon viaszos oxiddal patina jellegű színezést alkalmaz. Így keramikus technikákkal, módszerekkel gazdagítja a szobrászat eszköztárát. Szívesen hajtogat papírplasztikát, érdekli minden logikai, összerakó játék. Követendő példának tartja a népművészet tárgyi kultúrájában rejlő humort, és kedvelt időtöltése a népi hangszerek vizsgálata, időnkénti megszólaltatása. Köztéri munkái:Petőfi-iskolanévadó, márvány dombormű. Okány, Általános IskolaSzent Borbála, kerámia díszkút. FüzesgyarmatKónya Sándor, kerámia portré. SarkadDr. Hepp Ferenc, márvány dombormű. Békés48-as emlékmű, kerámia. BattonyaNapóra, kerámia, márvány. MagyarbánhegyesTulipános díszkút, kerámia. NagybánhegyesWenckheim–Czigler emlékmű, bronz, kerámia. SzabadkígyósKossuth Lajos, kerámia mellszobor. SzabadkígyósI. és II. világháborús emlékmű, kerámia. KunpeszérI. és II. világháborús emlékmű, mészkő, márvány, fa. KötegyánII. Világháborús emlékmű, kerámia, gránit. ÁrtándMillenniumi emlékmű napóra, fa, műkő. KötegyánKossuth-mellszobor, kerámia. KötegyánTáncsics-oszlop, kerámia. KötegyánTáncsics-emléktábla, márvány, kerámia. KötegyánÖkopark-elemek, fa. KötegyánÁllatfigurák és egyéb fajátékok. Kondoros és Gyulavári óvodákNyisztor–Kovács emléktábla, márvány, bronz. MéhkerékApor téri ivókút alumínium domborművei. GyulaSíremlékplasztikák. Kötegyán, Sarkad, Gyula, Békéscsaba, Budapest, ÖrvéndFaragott fa emlékoszlopok, térplasztikák. Mezőpetri, Nagyölved, Derecske, Győr, Pétervására, Túristvándi, Szob, Szombathely, Komárom, Csurgó és MezőhegyesJelentősebb restaurátori munkái: Máriaoszlop Sopronban.Homlokzatszobrászati munkái: Pannonhalmán, Budavári Szent István szobor, Szentháromságoszlop Mosonmagyaróváron, a csákvári templom fülkeszobrai, Szent Mihály székesegyház Gyulafehérváron. Tagságai:Magyar Alkotóművészek Országos EgyesületeMagyar RestaurátorkamaraBékés Táji Művészeti TársaságBékés Megyei Képzőművészeti Szabadiskola Egyesület, KétegyházaKötegyáni Baráti Kör Kiállításai:Sarkadon, Gyulán, Gyomaendrődön, Rákoshegyen, Nagyszalontán, Békéscsabán, Mezőhegyesen, Csorváson önálló tárlatok, csoportosan az Alföldi Tárlatokon, a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon és a művésztelepeken szerepel.                                                    Mészáros Zsuzsanna, művészettörténet tanár